Rossz pénz nem vész el csak nincs ideje netezni!

Teljesen behavazódtam az utóbbi napokban.
Csütörtök délután elhoztuk Anyával a csomagocskámat a Postáról. Szuper! Volt benne egy lőszer alakú öngyuszi (Szimatkának lesz kari ajcsi), egy eredeti orosz AK-47-es bajonett (Tamáskának, mert mint írtam kaptam tőle egy új telcsit) és digitális mérleg nekem a Vatera-záshoz. Mindig buktam a postaköltségen, mert nem tudtam normálisan lemérni csomagocskáimat.
Pénteken Vatera, mert van egy csomó cuccom, amit oda vettem, de még nem fényképeztem le és nem töltöttem fel őket. A fényképezés, képkicsinyítés, cuccok feltöltésének felével végeztem is, de haza ért Főmanó. Utána már együtt lógtunk.
A Vatera-zás közepette elgurultam D.-hez. Kaptam tőle ajándék maszit! Minden 3 torna után kapok. Pedig nem is érdemlem meg, de mindig lehurrog!
Este Pizzéria, onnan irány Ormiékhoz. Majdnem vett nekem O. bátyjától egy Nike pulcsit, de szerencsére nagy volt. Kikérem magamnak az XL-es cuccok rám húzogatását! Annál azért már kicsibb vok! Éjjel Sziminél szusziztam. Fűteni persze most sem fűt. Nagyon csini Némo-s vastag pizsim üdül nála. Úgy nézek ki benne, mint egy túlfejlett óvodás. Főként, ha rajtam van kiskutyás pacskerom is! Szeretem a gyerekes dolgokat! Szimatka nem. Neki NŐre van szüksége! Kit tisztelhet, felnézhet rá, stb. Én meg imádok gyerekes lenni időnként. Természetesen most is alig aludtam. Elveszett az alvókám!
Szombatra a sok nemalvás teljesen kikészített. Délelőtt szunyáltam egy órát, de jött Főmanó. Usziba akart rángatni. Nem sikerült Neki! Úszni nem tok, szaunát a szívem nem bírja, bugyogóban üldögélni unalmas. Ráadásul van még 13 kiló plusszom, amit nem feltétlenül kéne mutogatnom. 2 hete viszont elmentem fürcizni. Nagy megnyugvással vettem tudomásul, hogy az ott lévő nők 90%-a ugyan olyan, vagy még olyanabb, mint én! Még a sokkal fiatalabbak is! És még fel mernek venni 2 részes fürdőrucit! Jajj!
Lubickolás helyett, szusziztam még 2 órát.
Visszajött Főmanó és mentünk Tamáskához. Kicsit szenya volt, mert már pénteken közölte vele, hogy ajcsit fog kapni és kedvesen letette a telefont. T.-hez robogtam befele ezerrel, mert sűrgős dolgom volt, úgyhogy az ajtóban kezébe nyomtam ővtáskámat. Mire Ő:
- Ez mi?
- Az ővtáskám! - És berobogtam a WC-re. Mit hallok odabentről? Na mit?
- Ez mi?
- Dió! - válaszolta Főmanó.
A diót még 3 hete ígértem. Szimatkának van 3 diófája. T.-hez még csak most ért oda az általam összeszedett terméske.
Banánt nyammogtunk, beszélgettünk, majd átautóztunk Zézéhez. Hozzá járunk aludni! Olan, de olan kényelmes és nagy ülőgarnitúrája van, hogy mindig álmosak leszünk benne. Jókat is szoktunk horpasztani!
T.-n megkönyörültem befelé menet és elővarázsoltam az ülés alól ajándékát, melynek pengéje 39 cm, + a nyél, így nem fért be a kesztyűtartóba. Rettentően örült neki. Egész este azt tutujgatta!
Itthon még beszélgettünk Manócskával érzelmeinkről. Kiderült, hogy született egy APÁM! aki sosem volt. Vérszerinti van, de ő csak Fater. Most már van igazi APÁM! Ezért kényeztet, pátyolgat, tutujgat, vesz meg mindent (erről sose tudom lebeszélni, mégha hisztizek se!) és cipel mindenhová. Ha teheti, orvoshoz is. És még a gyerekes hülyeségeimet is szereti! Mellesleg, fél évvel fiatalabb nálam!
Éjjel áttekertem Szimihez és megint ott aludtam. Fűtés persze nuku. Sosem múlik el a megfázásom!
Reggel haza, mert Manócska jött elköszönni. Megint Németország. Szerdán már jön is haza és itthon lesz még hétfőn is, mert akkor kell onkológushoz menni. Szimatkának persze eszébe sem jut, hogy elvigyen, vagy legalább eljöjjön. Csak tudnám, mit eszem rajta!
Végigbogarásztam kedvenceim blogjait, topicomat és ppen neki akartam ülni írni, mikor jött Szimatka. Átmentünk O.-hoz. Jött bátyókája, hogy van új szállítmány, van egy hiper-szuper kapucnis, szőrmikés szabadidő felsője, nézzem meg. Kicsit nagy, de beleszerettem. Kedden fizetek, mert akkor kapok nyögdíjat. Muszájos volt megvennem, mert a hírharang szól és szerdán Főmanó úgyis megvenné nekem. 8000 Ft! A szívem szakad meg! Meg a pénztárcám! Mé' ke' nekem Nike?! Jó lenne eladni 2 csomag fonalat, hogy szponzorálni tudjam hülyeségemet.
Onnan irány Szimi háza, mert kedves volt felesége a tudta nélkül lejjebb engedte a házuk árát 1 millával és 2-re odaígérkezett egy vevőjelölt. Épp csak azt nem kérdezte meg, hogy milyen WC papírt használunk! Különben se akarja megvenni senki, mert Tamáskával már minden le van beszélve. 1 pici probláma akad csupán. El kell adnia sajátját, hogy ezt meg tudja venni!
Most már végre itthon vok és írhatom kicsiny blogomat.
Megyek, töltögetem felfelé cuccaimat, amíg megjön Szimatka. Elment a haverjához.